Általános ismertető
Életünk minősége a kapcsolataink minőségén múlik! Korunk az információ kora- mondjuk oly sokszor.
Az információ pedig a kommunikáció segítségével jut el az egyik embertől a másikig. Csak kérdés, mi az információ maga.
Vajon valódi belső tartalmainkról szólnak, vagy csupán valamilyen felszínen érzékelt, félreértelmezett információkat közvetítünk magunkról.
Munkakapcsolatainkban, magánéletünkben felmerülő konfliktusainkat lenyeljük, elkenjük? Igyekszünk úgy csinálni, mintha rossz érzéseink nem lennének. Inkább homokba dugjuk a fejünket, nehogy megbántsuk a másikat, nehogy magunkra haragítsuk? Félelmeink megakadályoznak bennünket abban, hogy vállaljuk annak kimondását, ami nem jó nekünk? A vesztes helyzetét választjuk?
Vagy netán felgyülemlett indulatainkat, főleg magánéleti helyzeteinkben hangos szóval nyilvánítjuk ki? Elmondjuk a másikat mindennek, (pl. párunkat), utasítgatjuk (pl. gyerekünket), nem kérdezzük meg, hogy mit miért tett, és fontosnak tartjuk, hogy ellent ne mondjon, mert nem tűrjük, ha ebben a helyzetben nem győztesként vonulhatunk ki a szobából?
Vajon mit érzünk mi, és mit a másik az előző, és mit a második helyzetben? Vajon kapcsolataink: kollegiális, főnök-beosztott, tanár-diák, szülő-gyermek, társ-partner, baráti vagy bármi más javul, épül ettől?
Vajon mi a következménye, ha tovább hurcoljuk szorongásainkat?
Vajon mikor érezzük magunkat életderűvel telítettnek és elevennek?
Szerintem akkor, amikor valódi belső tartalmaink szerint élünk,
és azokat kommunikáljuk is. Ez nem egyszerű, viszont tanulható. Ezt mutatja meg a Gordon módszer.
